 |
|
|
| Ma: 2013. május 20. hétfő |
Névnap: Bernát, Felícia |
Láthatatlan kertek (a szeretet kertjei)
Kicsit borongós az idő, de fantasztikusan friss, "finomságos" légáramlatok cirógatják arcomat. A napocska sugarait felhők takarják, de a felhők is csodaszépek... Néztétek, mikor az égbolton suhannak…? Mintha bárányokat legeltetnének az égi széllovasok...? Meseszép, s leírhatatlan, mint az eső, a föld illata. Hálát kellene mondani mindenért, az eső, a Föld illatáért is, hiszen megadatott érezni, megélni e pillanatok varázsát. Az esőcseppeket látni is fantasztikus érzés, hát még hallani, amint egy "láthatatlan" hangszeren játszó kéz varázslatos dallamot varázsol érzékeink gyönyörűségére!
Nem szabad mindenért dühösnek lenni. Az érzések gyakran messze csalnak a tiszta úttól, s ha már ott járunk, nem könnyű ismét megtalálni…
|
|
|
|
| SZERESS |
| SZERETLEK Szerelemem! |
|
|
|
| Egy méhecske és egy virag története |
| Mindig is szerettem a virágokat. Általában a növényeket nagyon szeretem. Némák, de élnek. Nincsenek érzőidegeik állítólag, de azt hallottam, azok a növények szebben fejlődnek egy szobában például, ahol szexuális élet folyik... hm, ez megragadott. Akkor hogy-hogy nem éreznek? Szerintem éreznek és hallanak is, mert élőlények, csak nem úgy, ahogy az állatok és az emberek. Ráadásul szépek, színesek és illatosak. Persze, csalogatják a rovarokat, mert helyüket nem tudják elhagyni, nincs alkalma a "fiú" és a "lány" növénynek találkozni, egymáshoz hajolni és egyesülni... |
|
|
|
| Teremts! |
| Tudod, minden változik. Az egyik pillanatban még úgy érzed, hullámok csapnak össze fölötted, s téged maga alá gyűr az élet. Aztán történik valami; egy apró, jelentéktelen fordulat... |
|
|
|
| Az Ablak (1. rész) |
 Egy fiatal nő, aki fél a világtól és egy ablak, aki elhozza neki a világot. Egyszerű kis történet, kevés valóságalappal, sok érzéssel. |
|
|
|
|
|
| Kerülj közelebb, avagy a világ egy vak kislány szemével |
| Már nagyon régóta gyalogoltam. Én csak vissza akartam jutni a kis házunkhoz, az aranyszínű fa tetejére, de valahol rossz irányba fordulhattam, és én elvesztem a sok út, és a rengeteg gondolat között. Nem tudom, hogy milyen az az aranyszín, de te mindig azt mondtad, hogy a napsütésbe olyan a fánk, mintha csupa-csupa aranyból lenne az egész, mint a hajam. És ha te azt mondtad, akkor én tudtam, hogy annak úgy is kell lennie. |
|
|
|
| Hajnali gondolatok |
 A csillagok bennem, s én őbennük. A szeretet fénye és ereje áthatol mindenen, ami nem fényből való. A belső bölcsesség valósággá válik. Tudd ki vagy, és mivel rendelkezel. Tudd, hogy minden alakítható. Miután tisztán tudod a dolgod, hagyd, hogy lényed által formálódjék a világ, Lelked által edződjék a Lélek. Mert csakis akkor, akkor mutatkoznak meg a titkok, mikor feltárod önnön belső kapudat. |
|
|
|
| Az Ablak (2. rész) |
| Kettejük titka lett a vásár, és a nő immár minden vasárnap reggel korán felkelt, hogy ott ülhessen a fotelben és az Ablakával várhassa a soron következő bohóc-trükköket, hegedűszólamokat, hallgathassák a nevetést. A nő rájött, hogy ha kinyitja az erkélyt, akkor minden behallatszik, sőt egyszer odáig merészkedett, hogy kilépett az erkélyre, és meglepetésére ott állt az éppen aktuális táj felett... |
|
|
|
| Női, férfi szerepek... |
 "Az ember számára a sorsa által kijelölt legfontosabb feladata: nőként élni, illetve férfihoz, méltóan élni." |
|
|
|
|
|
|
|
|
