Kezdõlap
Bemutatkozás
Ki ez a csávó?
Hozzávalók
Napló
Anglia
Brazília
Argentína
Chile
Bolívia
Peru
Ecuador
Kolumbia
Venezuela
Panama
Costa Rica
Puerto Viejo
San José
Monteverde
La Fortuna
Manuel Antonio
Nicaragua
Honduras
El Salvador
Guatemala
Francia Polinézia
Cook-szigetek
Fiji-szigetek
Új-Zéland
Hong Kong & Macau
Indonézia
Szingapúr
Fényképalbum
Bendõboldogítók
Eszembejutások
Miért?
Világjárók
Statisztika
Térképek
Média Info
Kapcsolat
A hónap fényképe:
JANUÁR 2005.
Photo of the month:
JANUARY 2005.
iKreator
Napi Háttér Képek.hu


My iKreator
Horde Mail

Puerto Viejo de Talamanca

Puerto Viejo de Talamanca: Érkezés és egy halom nyugi
2004-08-05
Sixaolából tehát du. 3.40 felé csorgott be a busz. A falucskába érve azonnal megkerestem a Puerto Viejo Hotelt, melyet még a vancouveri srác is ajánlgatott Bocasban és mellesleg a LP szerint is ez az egyes számú hátizsákos hely. Puerto Viejo persze a növekvő turizmus következtében sokat fejlődött a könyv írása óta, így nem is szerepelt benne az a Rocking J's nevű tengerparti bungalós hely, melyet meg mások ajánlottak nekem de nagyon. Ez azonban a falutól majdnem 1 km-re van, nekem meg nem volt kedvem gyalogolni. Becsekkoltam tehát a Puerto Viejo Hotelbe, majd elmentem a közeli Soda Lidia-ba kajálni egyet. Poén, hogy Costa Ricában minden étteremnek nem számító de kaját felszolgáló kisebb vendéglátóipari egységet "soda"-nak hívnak. Szóval ebedre bekaptam egy karibi ízesítésű csirkét kókusztos babos rizzsel és salátával. Teljesen korrekt volt, a leginkább a kókuszos rizs ízlett, ez teljesen más volt, mint a Panamában fogyasztott kókuszos rizs előző nap.

Kaja után körbesétáltam a falucskát egy fél óra alatt, majd visszamentem a szállásra pihenni. Ez olyan jól sikerült, hogy 3 óra naplóirogatás és zenehallgatás után egyszer csak elszenderedtem és az éjszaka közepén arra ébredtem, hogy ég a villany. Fürdést és egyéb tisztálkodást persze már nem sikerült abszolválnom, mert a villanyleoltás után azonnal visszazuhantam a legmélyebb álmomba.

Egy bringás nap Puerto Viejo-ban és a környékén
2004-08-06
Reggel már 6-kor felébredtem, három okból kifolyólag is. Egyrészt az óraátállítás miatt, másrészt mert korán beszinyeltem az este, harmadrészt meg valami vallásos templomi zene szólt reggel 6-kor izomból egy közeli hangszóróból. Azt hittem hülyét kapok. Aztán persze felébredés után még visszaszinyelgettem egy kicsit ismét, egészen reggel 9-ig, amikor is lezuhanyoztam és elindultam reggelizni egyet. A nap csodák csodájára kikandikált a felhők közül néha, ennek külön örültem, mert Bocas-on ezt csak egyszer láttam és akkor is csak 10 percre. Kaja előtt még elszaladtam váltani egy kis colonest, mert szinte egy fia vasam nem volt costa ricai pénzben.

A kérdés persze ismét felmerül, hogy miért döntöttem Puerto Viejo de Talamanca mellett... Nos, ennek az egyetlen oka az volt, hogy a Costa Ricában sok időt töltött egyéb hátizsákosok ezt a helyet javasolták. Állítólag az ország karib-tengeri oldalán sok ilyen hely van de ez a legjobb. Nem túl turisztikus, nyugis és olyan igazi reggae-s, fain hangulata van a helynek. A környék elsősorban a szörfösöknek kezd kiépülni a Karib-tenger atom hullámai miatt de egyéb szórakozási lehetőségek is vannak azért. Kaptam egy tippet a csendes-óceáni oldalon is, meg a hegyekben is, szóval követem az "instrukciókat", mert a legjobb információ a többi utazó, nem pedig az útikönyv.

Tehát a reggeli... Útikönyvem tanácsára egy Pan Pay nevű krimót választottam, ahol fenséges csokis croissant és egy hagymás-paradicsomos tojásrántottát pusziltam be csúnyán. Nem volt a legolcsóbb hely ez a kricsmi de az étel legalább nagyon jó volt. Kaja után még sétálgattam egy kicsit (és séta közben megcsípte a sarkamat egy szemét darázs), majd 11 körül 1000 colones-ért kibéreltem egy biciklit 5 óra hosszára és elindultam tekeregni egyet. A könyvem szerint Puerto Viejo-tól keletre vannak fain tengerparti részek és egy természetvédelmi rezervátum is található arrafelé. Nekem ennyi elég is volt. Lassan és komótosan brinyózgattam egyre keletre, s időnként megálltam a tengerben megmártózni egy kicsit. Nagggyon fincsi volt. Útközben láttam egy csomó gyönyörű színes pillangót és egy halom gyíkot. Volt köztük egy ami úgy nézett ki, mint valami dinoszaurusz utód. Az első falucska amibe belefutottam, Punta Uva volt, itt is lementem a tengerparta pihizni egyet és "belefutottam" kedvenc hangyáimba, a levélvágó hangyákba. (Hogy magyarul ezt így mondják-e azt nem tudom, angolul "leaf-cutter ants" a nevük.) Oltári fazonok ezek a lények, már Dél-Amerikában is kismilliószor "összefutottam" velük ilyen-olyan erdőkben. Annyi az érdekesség velük kapcsolatban, hogy a fák leveléből lerágnak egy kb. 0.5 cm x 0.5 cm-s részt és azt cipelik vissza a kis vályatukba. S persze nem egy hangya, hanem több ezer és mindegyiknek a hátán ott egy kis zöld levéldarabka. Ha jól tudom, akkor nem megeszik a leveleket, hanem várnak amíg azok elkezdenek rohadni és az erjedésnek van valami köze a kajájukhoz. (Bocs a tudatlanságomért.)

Punta Uva után még továbbtekertem Manzanillo-ba, ami P. Viejo-tól már kb. 13 km-re van. Az út továbbra is nyugis volt, sehol egy lélek, csak én és a természet. Tök jó dolog egy ilyen trópusi területen túrázgatni így, mert állandóan körbevesznek a madár- és egyéb állathangok. Sajnos nem sokat látni abból, hogy honnan jön a hang pontosan de mindenesetre jó hangulatot teremt a dolog. Manzanilloból visszafelé egy hatalmas bambuszfa tetején észrevettem vagy 5 majmot, ahogy nyugiban eszegetnek és bogarásszák egymást. Aztán egy 10 percre rá közvetlen az orrom előtt siklott át az úton egy zöld színű kígyó, na meg persze láttam megint kolibriket és egy csomó színes madarat. Kb. délután 3 lehetett, amikor visszaértem Puerto Viejoba. Iszonyú kajás voltam már eddigre, így első utam egy étkezdébe vezetett, ahol ez alkalommal egy halfilét burkoltam az előző napihoz hasonló körettel. Kaja után aztán még bringáztam egy fél órát, s eközben belefutottam 3 fiatal coloradoi srácba, akikkel még 3 nappal korábban Bocas-ban beszélgettem egy bank előtt negyed órát. A viszontlátás örömére meg is beszéltük, hogy este ellépünk egy reggae bárba és öblítünk egy-két "imperialt", ami Costa Rica leghíresebb söre. Kicsivel 4 előtt aztán visszavittem a biciklit a kölcsönzőbe és "hazatértem" szinyelni.

Este 8-kor áttipegtem a Bambú étterembe, hogy találkozzam az amcsi srácokkal. Először még megálltam egy talponállóban és megvacsiztam jó kis sültcsirkét, s a helyi szakács csávó az akcentusom alapján argentin-nak vélt. Na mondom, ez már jó jel, ha spanyol anyanyelvűnek tűnök. Hehe. Persze a nyelvtudásom eme csudás latin nyelven még messze nem tart itt azért. Vacsi után leültem a srácokkal dumálni egy másfél órát, majd 10 körül mindenki hazatért pihizni. Valami rossz mozdulatot tehettem, mert hazafele olyan szinten beleállt egy lumbágó a hátamba, hogy azt hittem megveszek. Már többször előfordult, hogy a derekam tájékán ez a kellemetlenség de a hátam közepén még soha.

Este 11 körül "kínok közt" aludtam el.

Folytatás: San José (2004.08.07. - 08.08.)



Home  - Napló  - Costa Rica  - Puerto Viejo

© 2004 ahogyerzed.hu Az oldalon megjelenő összes anyag (cikk, fotó, logó, artwork, stb.)
szerzői jogvédelem alá esik, bármilyen célból történő újrafelhasználásuk kizárólag
a szerző írásbeli engedélyével lehetséges.

Az "Ahogy Érzed" koncepció, artwork, karakterisztika, felépítés, stílusjegy
© 2003-2004 Delta Broker Internet Kft. A weboldal szerkezete, felépítése, illetve a rajta üzemelő
szolgáltatások mindegyike szerzői jogok által védett és bejegyzett alkotások,
illegális felhasználásuk, illetve reprodukálásuk törvénysértés.


"Az legyen a tiéd, amit mindenhová magaddal vihetsz; beszélj nyelveket, ismerj meg országokat és embereket. Legyenek az emlékeid az útitáskádban."

"Own only what you can carry with you; know languages, know countries, know people. Let your memory be your travel bag."

"Solo te pertenece lo que tu puedes traer contigo; tienes que conocer lenguas; conocer paises; conocer gente. Deja tu memoria ser tu mochila de viaje." (Alexander Solzhenitsyn)