Kezdõlap
Bemutatkozás
Ki ez a csávó?
Hozzávalók
Napló
Anglia
Brazília
Argentína
Chile
Bolívia
Peru
Ecuador
Kolumbia
Venezuela
Panama
Costa Rica
Nicaragua
Honduras
El Salvador
Guatemala
Francia Polinézia
Cook-szigetek
Fiji-szigetek
Új-Zéland
Hong Kong & Macau
Hong Kong
Macau
Indonézia
Szingapúr
Fényképalbum
Bendõboldogítók
Eszembejutások
Miért?
Világjárók
Statisztika
Térképek
Média Info
Kapcsolat
A hónap fényképe:
JANUÁR 2005.
Photo of the month:
JANUARY 2005.
iKreator
Napi Háttér Képek.hu


My iKreator
Horde Mail

Macau (Makaó)

2 napos kirándulás Makaóba: 1. nap
2004-12-14
Reggel korán keltem, összepakolászás és a nagy hátizsákom hátrahagyása után kisiettem a China Ferry Terminal-ra a Kowloon-félsziget nyugati oldalán és 280 HKD-ért megvásároltam egy olyan retúrjegyet Makaóba, mely egy csomó (ingyen múzeumbeugró, stb.) kuponnal együtt jött. Hong Kong és Makaó között fél-1 óránként járnak a villámgyors katamarán hajók, nekem a de. 10 órást sikerült elcsípnem. Mivel HK és Makaó két külön speciális régiónak számít, ezért először kipecsételtek HK-ból, majd a Makaóba való érkezés előtt új immigrációs formulát kellett kitöltenem. Az út kellemes volt és gyors, zenehallgatással és a dél-kínai tenger és szigeteinek bámulásával el is röppent az idő.

Makaóba 11-re értem, s a hajóról leszállva azonnal átmentem a bevándorlási hivatalon (ide is beengedtek 90 napra!), majd szépen komótosan elsétáltam a belvárosba. Első ránézésre Makaó nem volt valami nagy szám és ez bizony később is így maradt. Makaó történelmével kapcsolatban is van 1-2 érdekesség, úgyhogy írok róla egy pár szót.

Mint ahogyan azt már Hong Kong történelmi bevezetőjénél is említettem, Makaóba először 1513-ban érkeztek európaiak, névszerint a portugál Jorge Alvarez. Ez az ügyes Jorge és csapata aztán évtizedeken keresztül folytatott sikeres és kevésbé sikeres kereskedelmi kapcsolatot a kínaiakkal (porcelán, tea cserébe pamuért és sandal wood-ért, aminek a nevét nem tudom magyarul, bocsi) míg aztán 1553-ban állandó bázist kaptak a portugálok a dél-kínai tengeren, s ez a bázis rövid idő alatt Makaóra költözött. Az egyre fellendülő cserekereskedelemben aztán Makaó nagyon megerősödött és 1586-ra megkapta az "Város Isten nevében" nevet. A XVII. század elején Macau kereskedelmi virágzásnak is indult, s ebben az időszakban érkeztek jezsuita misszináriusok is a területre, s ezzel Ázsiában is kezdetét vette a kereszténység elterjedése. Ebben az időszakban történt Európában a spanyolok térhódítása Portugáliában, melynek következtében Makaó is spanyol kéz alá került egy rövid időre. A kedvező kereskedelmi pozíció miatt aztán pl. 1622-ben a hollandok is meg akarták maguknak szerezni ezt a kis félszigetet, azonban ez nem jött nekik össze. A 17. és 18. században Makaó az Európai kereskedők "közös" otthona volt, s ennek ismerte el azt Kína is. Hong Kong 1841-es brit gyarmattá válásával aztán a Makaón tartózkodó főleg portugál kereskedők kihasználták Kína politikai gyengeségét aminek köszönhetően született egy egyezmény a két ország között, s ezzel 1887-ben Makaó hivatalosan is Portugália része lett. A XX. század is meglehetősen izgalmas volt eme kis gyarmatvidék történelmében, ekkor áramlottak be ugyanis a legtöbben ázsiai és egyéb világszerte történő háborúskodások és polgárháborúk következtében. Egy ideig az 1960-as években szó volt róla, hogy Makaót visszacsatolják Kínához, azonban ezt pénzügyi okok miatt a kínaiak elvetették. (Állítólagosan Makaóba "mindenféle" úton-módon áramlott a lóvé befelé, s ebből a kínaiak is csippentettek azért.) 1984-ben aztán a britek Hong Konggal kapcsolatos egyezkedésének és megállapodásának egyenes következménye lett az is, hogy Makaót is visszacsatolják Kínához, s ez "speciális adminisztratív terület" néven meg is történt 1999 december 20-án, 442 éves portugál uralom lezárulásával. (Ez persze nem járt akkora ceremóniával mint Hong Kongban, ugyanis Makaó soha nem teljesen függetlenül, hanem "Portugália átmeneti irányítása alatt" Kína konkrét közreműködésével történt.)

Földrajzilag annyit érdemes tudni erről a parányi "országról", hogy 3 részből áll, a Macau-félszigetből (mely északon csatlakozik Kínához), valamint Taipa és Coloane szigetekből melyek mára már nagyjából összenőttek. Makaó területe mindössze 23,8 négyzetkilométer, s lakosainak száma 450 ezer körüli. A város elsősorban turizmusból él, s azon belül is főleg a szerencsejátékosokból, akik Ázsia Las Vegasában hagyják itt a millióikat. :) Az ország pénzneme a Pataca, mely a Hong Kong Dollárhoz hasonló erősséggel bír, viszont a kaszinókban az ország saját valutáját mégsem fogadják el, csak a Hong Kongi vagy annál értékesebb dollárt. Ezen kívül még van egy csomó érdekesség Makaóval kapcsolatban de akit igazán érdekel, az úgyis utána néz a többi infónak.

Szóval besétáltam a központba és körbejártam a belvárost. Itt nincs annyi látnivaló mint Hong Kongban, főleg inkább a mediterrán európai hangulat miatt érdekes a hely. A gyarmati időkből maradt egy csomó épület, melyeket a mai napig látni lehet, s azok kínai (ázsiai) stílusú épületekkel való keveredése egy furcsa de kellemes hangulatot teremt. Sorrendben először a jezsuiták Szent Pál Katedrálisának maradványait néztem meg (ebből csak a homlokzat maradt meg, a 17. században épült), majd a Makaó Múzeumban töltöttem el egy pár órát. Ide ugye volt egy ingyen kuponom, így megspóroltam 15 pataca-t, hohóóó. A múzeumról csak annyit, hogy nagyon szemléletesen mutatta be a beáramló európai kultúra és a már itt létező kínai kultúra stílusjegyeinek a különbözőségét, s azt hogy a portugálok gyarmatosításának következtében mi változott és milyen irányban. A poén pedig egy ideiglenes Deng Xiaoping kiállítás volt (ebben az évben ünneplik a manus születésének 100. évfordulóját), aki ugye a kommunista Kína vezetőjeként Mao-cetung halála után rengeteget tett az országért. Többek között az ő érdeme a "speciális adminisztratív régióként" létrehozott Kínától függetlenül kormányzott Makaó és Hong Kong is. Számomra a legnagyobb mosolygást egy Kádár Jánossal készült kép okozta, mely a megannyi fénykép között szerepelt a kiállításon. (Ezt fel is tettem a fényképalbumba.)

A múzeum után tettem egy sétát a város egyéb részein is (először persze csúnyán teletömtem a bendnőmet egy thai kajáldában), sorrendben a Camoes Kert, az öbölmenti Praia Grande sétánya, majd a Makaó-félsziget déli végének egy dombtetején csücsülő Penha Templom következett. Igazából tényleg nem volt nagy stenk semmi, néha még eszembe is jutott, hogy minek jöttem ide. A város alapvetően elég szürke, rengeteg az építkezés és sok a koszos sikátor. A Penha templomnál egészen naplementéig üldögéltem, majd lesétáltam megnézni egy A-ma nevű kínai szentélyt, mely A-ma, a halászok Istennőjének temploma. A legenda szerint a név "Macau" ennek az istennek a nevéből ered. ("A-ma Gau" melynek jelentése "A-ma öble".) Jópofa volt a templom de nem sokat időztem itt, mert már sötét volt és ki akartam deríteni, hogy hol fogok éjszakázni. A HK-ból kölcsönvett LP könyv szerint mindössze 2 hátizsákos szálló van egész Macau-n, s azok is a legdélebbi csücsökben Coloane sziget végén találhatók. Mivel foglalásom nem volt (és a könyv szerint az ajánlatos), ezért még egy rövid sétát tettem a belvárosban, majd a híres Lisboa Kaszinó mellett (ahová a táskámmal együtt nem engedtek be!) elkaptam egy buszt és legurultam az ominózus helyekre.

Először az elsőleg megjelölt hostelbe mentem a Cheoc Van öbölbe (ami zárva volt de szerencsére egy szomszédos hotelben eligazítottak, hogy mit merre és a recepciós hölgy még egy ingyen üveg ásványvizet is adott, annyira kedves volt), majd szerencsémre a másikban, a pár száz méterrel arrébb található Hac Sá Beach-en sikerült szállást találnom. Persze annak az adminisztratív része sem volt egyszerű (pláne, hogy a portás hapsi alig beszélt angolul), mivel Macauban a kormány alá tartoznak ezek az egységek és szigorú szabályokhoz kötik az ott tartózkodást (azaz kell nekik egy "Hostelling International" kártya, mely szerencsémre volt nekem), de legalább olcsó volt és tiszta. Vagyis inkább másképp fogalmaznék. Ez volt az egyik legstenkebb hostel amit valaha láttam. Tiszta, hatalmas szobák, jó ágyak, TV és hűtőszekrény a szobákban, valamint hatalmas társalgó, stenk zuhanyzók és ingyen internet. Mindennek tetejébe pedig egy amerikai srácon és rajtam kívül SENKI nem volt az egész hostelben, így igazán azt csináltam amit akartam. Az este tehát már semmit nem csináltam, csak interneteztem egy néhány órát hatalmas nyugalomban, majd éjfélig még naplót írtam, aztán balra fordultam fekvő testhelyzetben.

És akkor most a Makaóról tanultak / látottak:

1. Makaóban rengeteg a robogó / kismotor. Komolyan mondom, ennyi kétkerekű járgányt egy ilyen pici helyen még életemben nem láttam. Szinte minden iskolás gyereknek van egy robogója és az irodai dolgozók is ezt a módszert használják a közlekedésre. Hatékony, gyors, kényelmes és olcsó. Igaz, Portugáliában még nem jártam, de valahogy az volt az érzésem, hogy az is hasonló lehet. Őszintén szólva nagyon mediterrán hangulatot kölcsönzött a városnak ez a sok ide-oda robogó kétkerekű. Brrrrrrrrrrr, brrrrrrrrrrrrrrrr.
2. A város hangulata nagyon európai. Vagyis sokkal inkább mint Hong Kong (ami egyáltalán nem európai hangulatú, inkább amerikai / ázsiai). Elég sok a kolóniális épület, a belváros sétálóutcái egytől-egyig macskakővel vannak kirakva. Makaó hivatalos nyelve a kínai és a portugál, s ennek értelmében az összes jelzőtábla is ezen a 2 nyelven "működik". Oi, todo bem? :)
3. Ugyan a pataca és a hong kongi dollár szinte ugyanazon az árfolyamon mozog, Makaó mégis olcsóbb egy picit. Bár a szállodák itt az igencsak borsos kategóriában mozognak (egy éjszaka min. 500 pataca) de ezt azzal magyarázom, hogy ide rengeteg ember kaszinózni jön, nekik meg van lóvéjuk. Szegény hátizsákosok, szegény én...
4. Az emberek nyíltabbak mint HK-ban. Igaz, a város nem túl nagy, azaz itt nem 7 millió ember lakik, hanem csak fél millió és az egész speckó régió sokkal kisebb a 2 másik szigettel (Taipa & Coloane) együttvéve is. Ami poén, hogy az emberek itt is inkább beszélnek angolul, mint portugálul. Hmmm. How ya goin'?:)
5. Makaó belvárosa telis tele van antik bútorboltokkal. Hogy ki jön ide bútort venni, azt nem tudom, de mindenesetre a sok antik üzlet hozzájárul a kellemes hangulat megteremtéséhez.
6. Hong Konghoz hasonlóan itt is többféle bank nyomja a bankjegyeket, azaz összezavarodás ON. Hogy ennek mi értelme van egy ilyen pici helyen, azt nem tudom megérteni...
7. Makaó annak ellenére, hogy portugál gyarmat volt mégis az anglomán típusú közlekedési normák szerint működik, azaz jobb kormányos autókkal baloldali menetben. A rendszámtáblák viszont olyanok mint Portugáliában. "Ki érti ezt, ki érti ezt, én NEM!" :)

További sétafika Makaóban, este vissza Hong Kongba
2004-12-15
Reggel elég sokáig aludtam, majd egészen délig beszélgettem az időközben hazaért san franciscoi szobatársammal. Délben aztán kijelentkeztem, kifizettem a kemény 40 pataca-t, majd bebuszoztam Coloane falucskába. Coloane falucska sajnos nem volt túl impozáns, így csak a "főtéri" San Francis Xavier templomot és egy kis kínai szentélyt csekkoltam le, aztán bedobtam egy istenien finom angolul "beef chow mein"-nek nevezett tésztás ételcsodát, majd áttömegközlekedtem Makaó-félszigetre.

Az idő napos volt és meleg, így ismét a sok-sok sétálgatást választottam. Első utam a Kun Iam Temple-be vezetett, mely Makaó legnagyobb XVII. században épült buddhista temploma. Maga a templom a "Kegyelem Istennőjének", Kun Iam-nak szenteltetett és a benne található kb. 10 különböző apróbb oltárral nagyon impozáns. Történelmileg még azért is fontos ez a templom, mert a Kína és USA között létrejött első kereskedelmi egyezményt itt, ebben a templomban írták alá. A Kun Iam temploma után aztán ismét ballagtam egy nagyot, majd eljutottam a város főlé magasodó Guia Hill-hez, aminek tetejére a változatosság kedvéért felkötéllifteztem 2 pataca-ért. A Guia Hill arról nevezetes, hogy van a tetején egy 1638-ban épült erőd, melyet Kína védelmében építettek. Az erőd közepén pedig egy világítótorony található, mely az egész Kínai tengerparti szakasz legrégebbi ilyen építménye 1865-ből. A kilátás a dombtetőről ugyan elég fain volt de Makaó nem egy festőien gyönyörű hely, szóval ez sem tette számomra szebbé ezt a várost. Az érdekességek megvizslatása és egy rövid pihenő után vissza is sétáltam a belvárosba, majd onnan el a keleti parti Kun Iam szoborhoz, aztán meg vissza a kompkikötőbe, ahol az este 6 órai kompot el is kaptam vissza Hong Kong felé.

Hong Kongba este 7-re értem vissza, itt szépen komótosan elballagtam az öbölmenti "Sztárok sugárútjára", ahol újfent megnéztem a "Fények szimfóniáját", majd egy vacsikitérő után visszasétáltam a hostelbe. Az este már semmit nem csináltam, hanem naplót írtam valamint egy mongóliai és egy szingapúri lánnyal beszélgettem. Vagyis a mongóliai lánnyal csak mutogattunk, ő nem nagyon beszélt angliusul. Alvás éjjel 1. Jó sokáig húztam ezt a napot is.

Makaóról röviden annyit tudnék mondani, hogy HA ESETLEG Hong Kongban jár az ember és 1-2 nap "más"-ra vágyik, akkor érdemes ide átjönni, mert onnan tényleg nem drága. Jóllehet, én valószínűleg ide azonnal kétszer jöttem, azaz először és utoljára. Az se baj.

Folytatás: Hong Kong másodszor (2004.12.16. - 12.18.)



Home  - Napló  - Hong Kong & Macau  - Macau

© 2004 ahogyerzed.hu Az oldalon megjelenő összes anyag (cikk, fotó, logó, artwork, stb.)
szerzői jogvédelem alá esik, bármilyen célból történő újrafelhasználásuk kizárólag
a szerző írásbeli engedélyével lehetséges.

Az "Ahogy Érzed" koncepció, artwork, karakterisztika, felépítés, stílusjegy
© 2003-2004 Delta Broker Internet Kft. A weboldal szerkezete, felépítése, illetve a rajta üzemelő
szolgáltatások mindegyike szerzői jogok által védett és bejegyzett alkotások,
illegális felhasználásuk, illetve reprodukálásuk törvénysértés.


"Az legyen a tiéd, amit mindenhová magaddal vihetsz; beszélj nyelveket, ismerj meg országokat és embereket. Legyenek az emlékeid az útitáskádban."

"Own only what you can carry with you; know languages, know countries, know people. Let your memory be your travel bag."

"Solo te pertenece lo que tu puedes traer contigo; tienes que conocer lenguas; conocer paises; conocer gente. Deja tu memoria ser tu mochila de viaje." (Alexander Solzhenitsyn)